Elméletben minden könnyebb. 

Minden csak akaraterő kérdése, fejben kell ott lenni, sok vizet iszom és méregtelenítek, meditálok, koncentrálok, áramlik a csí, mint a .... 

Gyakorlatban ez nálam megint teljesen másképp nézett ki. Egyrészt két tőlem független, de a családomat érintő komoly aggódnivalóm is akadt szerda délelőttre, másrészt kedd éjjel a gyerekek a nemalvás mellett döntöttek, így szinte nulla alvással estem bele az önfegyelmet igénylő időszakba. 

Eldöntöttem, hogy a vacsi lesz a jóllakás a három étkezésből és ahogy ezt megfogalmaztam magamban, rá pár percre jól bereggeliztem, ennyit erről. De végül simán ment minden, éhes is alig voltam tegnap. Ma annál inkább. Egyenlőre képtelen vagyok befelé fordulni, ha mégis, csak olyan dolgokat találok, amiket nem szívesen látok, de lehetőségem nincs velük foglalkozni. Itt járok. A fizikai része megy. Bár éhes és fáradt vagyok, ami nem jó. Viszont végre kimentem a friss levegőre, ma már kertészkedtem is. Lassan magamra találok, csak sokkal türelmesebbnek kellene lennem, magammal is.